kedd, június 26, 2012

Foci EB...sütikkel...

Mi lányok valahogy háttérbe szorultunk az utóbbi időben, ami a tv nézést illeti. Én amúgy is elég ritkán ülök be a tv elé, és azt sem szeretem ha a gyerekek egész nap bámulják. Persze ha van valami értelmes mese vagy valami sorozat féleség...ám legyen, de azonkívül a mai agypusztító hülyeségektől ha lehet óvom őket.
DE most kollektívan mindenki letelepedett a EURO 2012-es Foci EB-re. A három fiú természetesen nagy focirajongó, a nagy játszik is az itteni csapatok egyikében. Apa...Arsenal szurkoló, a nagy fiú Liverpool szurkoló és a kisebbik fiú pedig Manchester United szurkoló...még véletlenül sem egy csapatnak szurkolnának :)
Bevallom...én is leültem és megnéztem egy-egy meccset az EB-alatt. Még nincs vége, úgyhogy lehet rá finom rágcsálnivalókat sütni :)

Én most kétféle receptet  is megosztok Veletek...mind a kettő sós változat és egyik finomabb mint a másik... A felnőttek  (többnyire a férfiak) :) , ebben a melegben biztos elkortyolgatnak egy-egy sört is a meccsek ideje alatt...nos, ők sem fognak panaszkodni, ha ezeket a sós rágcsálnivalókat tesszük eléjük.

Sós Linzer

Hozzávalók:

50 dkg liszt
25 dkg vaj
4 tojás sárgája
1,5 dl tejszín
1,5 teáskanál só

A tetejére: 1 tojás és reszelt sajt (kb. 5-10 dkg)

Elkészítése:

A lisztet összemorzsoltam a vajjal, majd hozzáadtam a tejszínt és a sót. Jól összedolgoztam, hogy egy sima masszát kapjak. Gombócot formáztam belőle és fóliába csomagolva a hűtőbe tettem legalább 30 percre.
Enyhén lisztezett deszkán 2 cm vastagságúra nyújtottam, rombusz alakkúra daraboltam, a sütőpapíros tepsin lekentem tojással és megszórtam sajttal.
200 fokon, kb. 15-20 perc alatt szép világosra sütöttem őket.
Hihetetlenül finom, én csak ajánlani tudom!

A recept a Kifőztük c. Lap valamelyik számából való./ www.kifoztuk.hu / és ha jól tudom, akkor Tücsökbogár munkáját dicséri.


A fényképezés nem lett a legjobb, de sietnem kellett :) 



Nah és akkor jöjjön a másik sós is. Ez a recept viszont családi gyűjteményünkből származik, biztos többen is ismerik, mert szintén nem egy bonyolult süti és ráadásul egész olcsónak is mondható, illetve elég kiadós is.
Én most két részre osztottam és a kisebbikből sós rudakat csináltam, a nagyobbik részéből pedig.......mivel aznap megláttam az egyik hipermarketbe egy egész doboznyi keksz kiszúrót /24 db-os a kiszemelt gyöngyszem :) / így ki is tudtam próbálni őket, annak ellenére, hogy nem ez volt a legalkalmasabb tészta hozzá, mivel a szalakálitól ugye megemelkedik, és aggódtam, hogy elveszítik majd a teljes formájukat.
Nos a végeredmény nem lett rossz, sőt....én már látom is, hogy mennyi de mennyi minden klassz dologra fel fogom tudni használni őket. 


Sajtos Rúd

Hozzávalók:

50 dkg liszt
1 cs. szalakáli (nem elírás, egy egésszel kell bele)
1 kiskanál só
25 dkg vaj, vagy margarin
20 dkg reszelt sajt
1 tojás
1 kis pohár tejföl (kb. 145 g)
1 tojás a lekenéshez, esetleg plusz sajt a tetejére

Elkészítése:

A lisztet, a sót és a szalakálit összekeverem. Majd a 25 dkg vajat, vagy margarint elmorzsolom a liszttel. Belereszelem a 20 dkg sajtot, ebből lehet hagyni a tetejére is. Szintén összekeverem, majd hozzáütöm a tojást és beleteszem a kis pohár tejfölt is.
Ebből egy sem túl kemény, sem túl lágy sima tésztát gyúrok. Enyhén lisztezett deszkán kb. kisujjnyi vastagságúra nyújtom és rudakat vágok belőle (illetve jelen esetben kiszúrtam egy részét, másik részét pedig szépen felszeltem). Sütőpapíros tepsin lekenem tojással és megszórom sajttal
200 fokos sütőben világosbarnára sütöm őket, kb. 20 perc alatt.




Szóval ilyenek lettek a kiszúróval készítettek.Nem mindegyiket próbáltam ki, mert van benne karácsonyi, állatkásak, közlekedési eszközök, stb. A képen van fagyi, kacsa, halacska, madár, esernyő, helikopter, busz, bicikli, egérke, pulyka, lepke és oroszlán. Szerintem aranyosak, és a gyerekeknek nagyon tetszett...a kislány maga elé vette az egész tálcával (nem csak ennyi lett ám, mint a képen...) és az összes állatkásat megette, azt hittem ki fog durranni... :) A középső fiú meg aggódó szemekkel figyelte, hogy mikor teszi már le...egyik jobban féltette a hasának valót mint a másik :) Pedig aztán bőven maradt másnapra is...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése