Apák napja

Igen, igen. Bizony ilyen is van. Azért hozták létre eme ünnepet, hogy az apaságot és a szülői szerepet is megünnepeljék, akárcsak az Anyák napján.
Kicsit szégyenlem magam, mert itt már eltelt ez a nap, de azért megírom a bejegyzést, ugyanis ezt nem egy egységes napon ünneplik a világon. Magyarországon, akárcsak Írországban június harmadik vasárnapján ünneplik. Tehát június 16. Apák napját tartottunk mi is :)
Amúgy itt az iskolákban ugyanúgy készítenek a gyerekek valami apróságot a tőlük telhető módon. A tavalyi évben a kislány egy papírból kivágott kis nyakkendőt vágott és színezett ki, illetve arra volt nyomtatva a kis versike is. (Azért közel 5 évesen nem semmi mutatvány lehetett). Itthon pedig finom csokis muffin készült a kicsik segítségével. Idén pedig már merészebbek voltak a gyerekek a suliban, ugyanis "fudge"-ot csináltak, azaz tejkaramellát. Ehhez mellékeltek egy kis versikét is.
Olyan aranyos volt a kislány mikor hazahozta a suliból. Hát nem mondhatnám, hogy titoktartó...lépten nyomon el-elszólta magát. Alig tudta kivárni a vasárnapot. Én dugtam el a kis csomagot természetesen. Ő pedig többször leellenőrizte, hogy de ugye a Daddy nem fogja megtalálni? Vasárnap készült szintén titokban és sebtiben a csokis-gesztenyés torta is. Nem volt semmi flanc...finom reggeli, amit a gyerekektől kapott ágyba...finom ebéd és vacsora (nem mintha máskor nem lenne finom...). Hát igen mindennek megvan a besorolása...az ebédnek is...hmm, jó volt, nagyon jó volt, vagy húúú ez, ez isteni volt... :)

A gyors készülődést szem előtt tartva krémport vettem (most a nagyon gasztrosok forduljanak el...), ami egyébként finom és nem volt semmi mű íze. A tortát 3 lapból sütöttem és a csokis, illetve gesztenyés krémmel töltöttem. A díszítgetés is elég hamar megvolt.

Csokis-gesztenyés torta
Apák napjára 

Hozzávalók:

 A 3 tortalaphoz: 

- 3x 4 tojás

- 3x 4 ek. cukor

- 3x 4 ek. liszt

- 3x fél teáskanál sütőpor

A csokis krémhez:

- 1 csomag krémpor (én joghurtosat használtam)

- 150 g natúr joghurt
- 100 ml tej

- egy tábla tortabevonó csokoládé

A gesztenyés krémhez:

- 1 csomag krémpor

- 1 doboz mascarpone

- pár ek. natúr joghurt

- kevés tej

- 1 cs. gesztenye massza

- ízlés szerint porcukor

- ízlés szerint rumaroma

Díszítéshez:

- csokidíszek

- tejszínhab

A tortalapokat egyenként sütöttem meg. A tojások fehérjét kemény habbá vertem, ehhez kanalanként hozzáadtam a cukrot. A tojások sárgáját egyenként hozzákevertem a felvert habhoz. A lisztet elkevertem a sütőporral és kanalanként laza mozdulatokkal a tojáshoz kevertem. A tortaforma alját kibéleltem sütőpapírral és beleöntöttem a masszát, elegyengettem, majd 180 fokon 10-15 percig sütöttem. Azét közben rá-rá néztem. Mind a 3 lappal így jártam el. Ha megvoltak mehettek hűlni.
Elkészítettem előbb a csokis krémet. A krémpor utasítása szerint kimértem a tejet és a joghurtot (én kevesebbet használtam, azt adtam meg a receptnél is), majd gőz felett megolvasztottam a csokoládét. Kézi mixerrel jól elkevertem a krémpor alapot és a kissé kihűlt csokit hozzáöntöttem folytonos keverés mellett. Ha összeállt a krém, mehet a hűtőbe. A gesztenyés krémnél a krémport, a mascarponét, kevés joghurtot és tejet elkevertem, majd hozzáadtam a kiengedett gesztenye masszát és a rumaromát, plusz némi porcukrot. Ezt is jól kikevertem, ügyelve arra, hogy ne legyen túl híg.
A kihűlt tortalapot megkentem a csokis krémmel, de hagytam belőle (kb. felét) erre a másik lap, amit a gesztenyés krémmel kentem meg, amiből szintén meghagytam kb a felét. A harmadik lap, majd ennek a tetejét tejszínhabbal kentem meg, szépen elsimítottam. A maradék krémeket egy erősebb zacskóba kanalaztam, majd a sarkukat levágtam és indulhat a díszítés. A torta oldalára nyomtam két nagyobb pöttyöt a csokis krémből, majd spatulával kicsit elhúztam, majd újabb két pötty, azt is elhúztam. Folytattam amíg körbe nem értem. Majd ugyanezt megcsináltam a gesztenyéssel is. A tetejére is nyomtam pár kis csillagot, majd csokoládé betűkkel kiraktam, hogy "Happy Father s Day". Pár kis csokoládé szívecske, amit a kislány pakolgatott rá és kész is.

Nem volt túl édes és túl krémesnek sem mondanám. A natúr joghurt miatt kicsit érdekesebb íze van, de nem mondanám, hogy elrontotta a csoki vagy a gesztenye élvezetét. Simán el lehet készíteni előző nap, mert azt vettük észre, hogy kifejezetten jót tesz neki az 1-2 nap hűtés...másnap, sőt harmadnapra is maradt és akkor volt a legfinomabb :) (DE ez csak azért fordulhatott elő, mert kevesen jutottunk rá...hárman maradtunk itthon egy fél tortával...a két kicsi és én).

 Ilyen krémport használtam.

Így utólagosan pedig BOLDOG APÁK NAPJÁT minden apukának, nagypapának, dédpapának...

Móra Ferenc: Este

Este van, este van,

Édesapa fáradt -

Aranyhajú lányom, 

te bonts nekem ágyat.

Szelíden te simítsd

puhára a vánkost,

ágyam szélire is, 

te ülj ide mármost.

Homlokomon a bú

nagyon elborongott,

kicsi száddal róla

leheld el a gondot.

Virágfejecskédet

hajtsd szívem fölébe,

nevess éjszakára 

csillagot beléje.

Mesélj is majd egyet

szegény apukádnak,

úgy mintha mesélnél

a hajasbabának.

"Volt egy szegény ember

nagy Meseországban,

nem volt mása csak egy

aranyhajú lánya."

Könnyű ebédre...

Vannak napok, amikor valahogy senki nem kívánja a megszokott ízeket és magyaros ételeket. Ilyenkor megpróbálok kicsit más ízvilágot az asztalra varázsolni, mert hát olyan nincs, hogy ne legyen valami ebéd.
Így született meg ez a recept is és az egész családnak ízlett, kivétel nélkül.

Ananászos csirke mell csíkok

párolt rizzsel

Hozzávalók: 

- 5 db csirke mell

- 1 ananász konzerv (egész) 

- 2-3 cikk fokhagyma 

- 4-5 ek. szója szósz 

-1 teáskanál reszelt gyömbér/esetleg őrölt gyömbér 

- kb. 4-5 ek. pirított szezám mag 

- 2-3 ek. keményítő 

- olíva olaj vagy esetleg szezám olaj 

- só és bors

Elkészítés: 

A megmosott és csíkokra vágott csirke melleket egy wokban vagy serpenyőben fehéredésig sütöm az olíva-vagy szezám olajon. Hozzáadom az ananász konzerv levét, a reszelt fokhagymát, a szója szószt és a reszelt gyömbérnek a kinyomkodott levét vagy az őrölt gyömbért. Ezt összefőzöm, majd az apró cikkekre vágott ananászt is hozzákeverem. Ha minden megpuhult, akkor a keményítőt kevés vízben feloldva hozzákeverem a húshoz és besűrítem, ha esetleg hígítani kell, akkor pici vizet adok még hozzá. Utólag sózom a szója szósz miatt és megszórom frissen őrölt borssal. A végén hozzáadom a szárazon pirított szezám magot és összeforgatom, majd párolt rizzsel tálalom. (A szezám magot egy sima teflonos serpenyőbe beleszórom és rázogatva kicsit megpirítom. Oda kell rá figyelni, mert ha túlpirul keserű lesz).

Egyszerű étel és hamar kész van. Nekem ez az adag 6-7 személyre elegendő volt a rizzsel együtt.

 Jó étvágyat!

Uncsi gyerekszobák...na ne már... :)

Igen, igen. Hiába költöztünk 2 szintes lakásba, ami ráadásul tető teres is. A szobák ennek megfelelően nem nagyon bútorozhatóak vagy alakíthatóak. Nos a gyerekek nem is voltak elragadtatva, hogy na ne már...ez lesz az ő szobájuk? A nagy tiltakozott, hogy neki külön szoba kell, mert hát ő már 15 és milyen ciki az ha a 12 éves öccsével kell osztozkodnia. A pici lány meg amúgy is ebben az időben szokott illetve szoktattuk át a külön szobában, külön ágyban való alvásra. (Kérem ezt még az "eredeti" anyuka tartotta jónak, hogy egy 3 és fél éves gyermek állandóan a szüleivel aludjon). És természetesen egyedül nem tehettem be egy nagyobb szobába az éppen 4 éves kislányt. Persze a kisebbik fiú ki volt akadva, hogy akkor most neki kell majd egy szobában lennie a kislánnyal??? Hát igen...ugyanis nem sok testvéri szeretet mutatkozott abban az időben. A pici lányt 5 percre nem lehetett a kisebbik fiú közelében hagyni, ugyanis tuti sírás lett a vége. A szekálások állandóak voltak és voltak néha durvább esetek is. Úgyhogy fel volt adva a lecke...mint "újdonsült" anyuka, megpróbáltam minél több problémát orvosolni egyszerre. Mikor apukának előadtam, hogy én így gondoltam...voltak aggályok, nem is kevés. Közösen megbeszélve itt-ott még variálva megszületett a végeredmény.
A nagy fiú kapta a lenti szobát és fürdőt. A két kisebbik pedig a mellettünk lévő szobát kapta szintén saját fürdővel. Tető térinek tető téri, mint már említettem, de igyekeztem valahogy "megfelezni" és mindkét fél számára lakájosabbá tenni.
Mint ahogy azt a képek is mutatják, egész jól sikerült. Külön büszke voltam magamra és apukára is, hogy sikerült megvalósítani. Ugyanis a pici lány nem nyafizott, nem hisztizett, hogy ő most külön kell aludjon Daddy-től (Apától). A kisebbik fiúnak és a pici lánynak a viszonya rohamosan javult. Voltak súrlódások, de hamarabb megtalálták a közös hangot mint azt reméltük volna.
Azóta is még csiszolódik egy egy pontja a szobának. A fotókon ez nem látszik, de azóta a kisebbik fiú polcokat kapott, ahova a remek legó szörnyei vannak kiállítva és a különböző technika órán alkotott dolgai. A pici lány része tele van az elsős kis évében készített rajzaival, kitüntetéseivel és festéseivel.
Kérdem én mi ez ha nem "csúcs szuper kecó" :) És hogy, hogy sikerült a megvalósítás...

A fiúk nagy foci rajongók. Egyszerű volt az ő szobájukat megcsinálni. Vettünk nekik a saját csapatukkal fémjelzett ágyneműt, majd az ágyuk fölé került egy-egy nagy zászló kifeszítve (még szerencse, hogy a gipsz kartonba könnyen bekalapálható a gombostű, mint szög). Azóta bővült törölközővel és egyéb apróbb dolgokkal is :)
Íme:

Ez a nagy fiú szobájának egy részlete...

 

A kisebbik fiú szoba részlete...a polcok nélkül...

Az említett ágyneműs részlet...

A kislánynak nagy dolgot kellett beígérnem, hogy ne legyen sírás-rívás. Így az ő szobácskája felét totális "Princess" szobává alakítottam. A faltól kezdve az ágyneműig minden igazi kislányos lett...

Saját kezűleg varrtam meg az egész függönyt és voltam is nagy bajba, hogy okés...és hova teszem??

Nos, ráügyeskedtük apával az oldal-falra. Hát nem volt egy gyerekjáték...de azóta is fent van és a kislány imádja :) És azt hiszem ez a lényeg...

Ezt látja mikor fekszik :) Ez a kedvence :) És ezért apának jár külön dicséret, mert ezekre a falra tehető nagy hercegnőket ő találta és vette meg :) 

Itt pedig a negyedik életévét betöltött, kissé megszeppent és csodálkozó kislány, mikor meglátta, hogy mit is alkottunk mi neki :)

A háborgások elkerülése végett, senki ne higgye azt, hogy ez mekkora anyagiakba került. Ugyanis semmivel sem volt több, mint egy sima szoba. A falon lévő matricákat olcsón vettük. A virágokat pedig saját kezűleg varrtam (azok már fent vannak a blogon), mint ahogy a függönyt is. Szóval apró dolgokból is lehet óriási örömet szerezni a gyerekeknek :)
Nagyon nagyon sokáig kaptuk az öleléseket és ragyogó mosolyokat a szobájukért...és a végén mindenki meg volt elégedve és boldog volt :) Ez volt a lényeg, így a nem kis leckét igencsak jelesen zártam/zártuk apával :)