A mostani Valentin sem lesz másképp, mint a tavalyi. Tavaly Én a gyerekeket sem hagytam ki. Készítettem nekik házi hamburgert és még a cipót is én sütöttem hozzá...mit dugdostam, hogy nehogy meglássák...Mindegyik gyereknek vettem pár apróságot. Közösen vacsiztunk egy jót, utána pedig hol én, hol pedig a Párom leste, hogy mikor tudunk kicsit meglógni, hogy előkészítsük az egymásnak szánt apró meglepetést.
Akárhogy is nézem se nem szeretem, se nem utálom a Valentint. Inkább kicsit sajnálom, hogy már ezt is az úgymond üzlet vezérli, mint a Karácsonyt és a Húsvétot is. Tudjátok, amikor éppen, hogy vége a Karácsonynak...alig, hogy elpakolgatták a nagy multik a polcokról a szaloncukrokat és üveggömböket, már a Húsvéti nyuszicsokik és tojások kint vannak...itt legalábbis így van...szörnyű, hogy ezt egyáltalán megengedik...és mivel a kisebbek sem akarnak lemaradni, így szinte az összes bevásárló központ követi őket...Ugyanezt csinálják a Valentinnal is...sajnos. Pedig szerintem inkább apró jónak kellene felfogni, tudni, hogy van és csendesen "megünnepelni" és tényleg csak így idézőjelben.
Idén is tervezek apróságokat, mind a gyerekeknek, mind a Páromnak. De előbb a tavalyi, igen elcsépelt ötletek következnek, de annál értékesebbek.
Tavaly a Páromnak készült egy kispárna...egyrészt megunva, hogy néha az enyémnek kelt lába, pedig az tabu...részben pedig adott volt a helyzet. Így készítettem neki egy több szempontból is különleges kispárnát, amit azóta sem tud elereszteni, sőt van hogy a nagyot túrja félre és azzal alszik, vagy a nagy marad és úgy öleli magához, mint egy gyermek a legkedvesebb alvós mackóját...én pedig akárhányszor látom csak mosolygok rajta és örül a szívem, hogy én alkottam.
A párna egyrészt különleges attól, hogy a kislánya régi oldalvédője szolgálta az alapot. Azt hajtottam meg úgy és vágtam méretre, hogy kiadjon egy csinos kis párnát. A végeit körbe összevarrtam kézzel. Majd megterveztem a borítását, ami fekete bársonyos anyagból készült és arra piros filcből a feliratot. A borítást is saját kezűleg varrtam és a kész párnára totál körbe gombostűzve a feliratot is kézzel varrtam fel. Úgyhogy a másik szempontból pont azért különleges, mert nem egy tömeg termék és én saját kezűleg készítettem és terveztem.
Talán más is inspirációt kap.
Ez lett a végeredmény.
Az egymásnak szánt apróságok pedig már az elcsépeltnek hangzó virág az ágyon formáció volt. Én tőle kaptam több szál rózsát és egy szép lapot, amit az ágyunkon helyezett el. Nekem igen is jól esett...mert akkor is készült és gondolt rám...és ez nekem bőven elég volt. Íme:
Aztán pedig én is a virágos szívecskés változatnál maradtam, igaz én megspékeltem a mécsesből kirakott szívecskével is....Jól van na...az volt az első Valentinunk.
A gyerekeknek pedig volt a meglepi vacsi, amire abszolút nem is számítottak. Volt ugye házi hamburger, saját cipóval és saját húspogácsával. Még az uborkát is kiszaggattam szívecskésre...szerintem jópofa volt. Aztán mind a 3 gyereknek elhelyeztem egy-egy apróságot a tányérján. A kislány akkor látott meg előtte valami Minnie mouse-os pólót...imádja nah...ahhoz én még vettem neki egy kis ruhát...igazi kiscsaj nah...apró kis csokikat. A kisebbik fiú is csokikat kapott, illetve akkor volt nála nagy felfedezett a rotling ceruza...hihetetlen mi...és azt kapott a kis balkezes...A nagynak pedig egyben névnapja is, így kedvenc sütije is volt (képviselő fánk) és ő is kapott csokikat, annyival többet, hogy van az a karamelldarabkás csoki amit imád...azzal még megspékeltem és kapott egy képeslapot. (Itt amúgy valami hihetetlen képeslap őrület uralkodik...mindenre lapot vesznek és küldenek egymásnak...komolyan.). Ami azóta is meg van neki és az íróasztala fölött tartja.
Képek a vacsiról:
Ezzel a megterített asztallal vártam a gyerekeket.
Az uborka kreációm...szerintem aranyos.
Mindezek mellett volt még gesztenyés szívtortánk is.
Jövök még az idei terveimmel is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése