Van az úgy, hogy hiába tervez az ember...Az elmúlt egy-két hónapot nem kívánom átélni senkinek. Örülök, hogy nagyjából túl vagyok a nehezén a dolgoknak, leszámítva pár apróságot...
Terveztem és készültem is nagyon sok mindennel, de végül nem sikerült megvalósítani az elképzeléseimet.Elmaradt többek között a húsvét és az otthoni Anyák-napja is.
Problémák tömkelege zúdult a nyakamba, mint magánéleti, mint egyéb problémák.
Lassan könyvet írhatnék a gyerekneveléssel kapcsolatos élményeimről is. A gyermekek akikről a blogomban is említést teszek...igazság szerint biológiailag nem a saját gyermekeim, hanem a párom gyermekei. Már több mint két éve vagyok jelen az életükben, ezáltal ők is az enyémben. Nem mondhatnám, hogy könnyű dolgom lenne, sőt...Így néha becsúsznak nem várt dolgok is...amik egyébként szerintem "rendes családoknál" is előfordulhatnak, tehát semmi olyan extra..csak mégis..nah...
Ez a nagy szünet most ennek köszönhetően ütött be a blog életébe...és egyébként kicsit "irigylem" a minden nap blogolókat, holott gondolom nekik sem éppen habostorta...Hát én egy ilyen blog lettem, hogy ilyen rendszertelen időkben jelentkezem.
Mindezek ellenére hálásan köszönöm mindazoknak akik ennek ellenére is rá- illetve visszanéznek a blogomra. Mert hát azért a kíváncsiság hajt és megnéztem a statisztikát... :)
Ezután az apró vallomás után jöhet egy pár recept is :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése